Van lehetőség a szarvasmarhák metánkibocsátásának csökkentésére
Lehetséges olyan szarvasmarhákat tenyészteni, amelyek kevesebb metánt bocsátanak ki.
A szarvasmarha genetikája erős hatással van arra, hogy a kérődző állat bendőjében milyen a mikroorganizmusok összetétele - mutatta ki egy nemzetközi tudóscsoport a Science Advances című folyóiratban megjelent tanulmányában.
"Bemutattuk, hogy a szarvasmarhában lévő metánt termelő mikrobák típusát és szintjét nagymértékben az állat genetikai összetétele szabályozza. Ez azt jelenti, hogy kiválaszthatunk tenyésztésre olyan marhákat, amelyek bendőjében kisebb valószínűséggel vannak metánt nagy mennyiségben termelő baktériumok" - mondta John Williams, az Adelaide-i Egyetem Állatorvostudományi karának professzora, a tanulmány egyik vezetője.
A kérődzők ezen üvegházhatású gáz jelentős előállítói, az emberi tevékenységből eredő metánkibocsátás 37 százalékáért felelősek. Egyetlen tehén átlag 70-120 kilogramm metánt bocsát ki évente, és világszerte manapság mintegy 1,5 milliárd szarvasmarhát tenyésztenek - olvasható a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportálon.
A kutatók ezer tehén bendőváladék mintáinak mikrobiomját elemezték, mérték takarmányfogyasztásukat, metánkibocsátásukat, hogy mennyi tejet adnak és más biokémiai jellemzőiket is mérték. A tanulmányba csak tejelő teheneket vontak be, de a bendőben lévő mikrobák típusának öröklődése a hízómarha esetében is hasonló.
"Azt már tudtuk, hogy az étrend megváltoztatásával lehet csökkenteni a metánkibocsátást. A genetika megváltoztatása azonban jóval jelentősebb, ily módon olyan teheneket tenyészthetünk, amelyek állandóan kevesebb metánt bocsátanak ki" - magyarázta Williams professzor.
Hozzátette, hogy az alacsony metánkibocsátású tehén tenyésztése ugyanakkor függ más szempontoktól is, figyelembe kell venni a tej minőségének változását és betegségeknek való ellenállást is.
A kutatók találtak ugyanis összefüggést, a tehén mikrobiomja és tejtermelő képességének hatékonysága között.
